hero

Elnyerte végső formáját Budapest legszélesebb sétálóutcája

Lezárult Közép-Kelet Európa legnagyobb városrész-megújítási projektjének egyik fejezete

Fontos mérföldkőhöz érkezett a több mint egy évtizede elindított városrész-megújítási program központi eleme, a Corvin Sétány, hiszen átadtuk a Grand Corvin második ütemét, vagyis a Sétány mentén épült utolsó lakóépületet is. Ezzel az összesen 558 lakásból álló épületegyüttessel elnyerte végső arculatát, és teljessé vált Budapest legszélesebb és egyik leghosszabb sétálóutcája, amely számos nemzetközi díjat is elnyert az elmúlt évek során.

Grand Corvin 1. ütem
Grand Corvin 1. ütem
Grand Corvin 1. ütem
Grand Corvin 1. ütem

„A Grand Corvin a Sétányt lezáró irodaházak és az azokat körülvevő terek koncepciójára reagál: a Sétánynak így nem egyszerűen vége szakad, hanem finom térbővületekkel szinte beúszik az épületek közé – ezt a koncepciót szolgálják a hátrébb húzott bejáratok is.

Olyan beépítést kerestünk, mely sok teret és napfényt enged a mellékutcákra is, emellett fontos szempont volt a Corvin Sétány és a minél nagyobb zöld területek látványa. Azzal, hogy a telekhatártól eltértünk a homlokzati síkokkal, nagyméretű teresedések és belső udvar alakult ki, melynek belsejébe változatos kialakítású kerteket terveztünk” – mondta a Grand Corvin terveit jegyző LAB5 architects építésziroda vezető tervezője, Erdélyi Linda.

dji_0019

Grand Corvin videó lejátszása

„A Corvin Sétány kialakításának kezdetekor még kevesen hittek abban, a főváros egyik leghátrányosabb helyzetű környékéből egyszer olyan hely válhat, ahol jó élni, dolgozni, vásárolni, sportolni, sétálni, szórakozni. A korábbi, lepusztult házakból álló, sűrűn beépített városrész helyén olyan területet sikerült megalkotnunk, ahol korszerű, igényes, napfényes lakások százait lehetett felépíteni. Büszkék vagyunk rá, hogy nem csak az épületek és terek megformálásával, hanem művészeti alkotásokkal is gazdagítjuk a környéket.”- összegzi az elkészült Sétány jelentőségét Kovács Gábor, a Cordia főépítésze.

A Sétányt körbevevő negyed megújítása természetesen mindezzel nem áll meg, hiszen a Futureal-csoport is több lakó- és irodaprojektet valósít meg a környező utcákban.

A 2013 óta tartó, a helyi önkormányzattal közösen megvalósított nagyszabású városrész-rehabilitáció keretében eddig összesen 22 hektár terület újult meg, ahol összesen közel egymilliárd euró értékben 2700 új lakás, 100 000 négyzetméter irodaterület és 50 000 négyzetméter kereskedelmi ingatlan épült meg.

dji_0009
dji_0014
dji_0019
dji_0024
p1033440
p1033443
p1033459
p1033512
p1033527
p1033552
p1033604
p1033607

Grand Corvin 2
Leonardo utca 42. Tűzfal

A több mint tíz éves, nagyszabású projekt méltó lezárásaként a Grand Corvin2 melletti ház tűzfalára egy olyan alkotás felfestését tűztük ki célul, ami kulturális szempontból nem csak a VIII. kerület és a környék lakói, de az idelátogatók számára is fontos és meghatározó értéket képvisel. A főváros VIII. kerületének történetéhez számos nagy magyar neve fűződik, így nem volt egyszerű a választás.

Hosszas ötletelés után esett a választásunk Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényében megelevenedő üveggolyózás-jelenetre, melynek helyszíne a regényben a Józsefvároshoz tartozó Múzeumkert, és aminek történetét a Grand Corvin2 épületétől nem messze a Práter utcában egy szoborcsoport is őrzi. A választás a kerület iránti tiszteletünk jelképe és a Sétány menti utolsó lakóingtalan-fejlesztések ünnepélyes lezárása.

p1033633
p1033662
p1033670
p1033678
p1033695
p1033696
001
002
003
dji_0006
004
dji_0008

Korsós Ágnes, a Grand Corvin projektigazgatója:
„A Grand Corvin mindkét üteme úgy alkalmazkodik az eredeti városszövethez, hogy az épületeket több, eltérő karakterre bontották fel a tervezők, így kisebb egységeknek látszó, klasszikus bérházas léptékű házarányok jöttek létre.

E karakterek a környéken található épületeket idézik: a téglaburkolatos homlokzatok a téglából épült házakra utalnak, a mészkő a Sétányon található korábbi épületekre rímel, a speciális fémborítás pedig a Sétány korábbi épületeinek árnyékoló spalettáinak árnyalataira emlékeztetnek.

A projektet lezáró falfestmény témájának kiválasztásánál fontos volt számunkra, hogy az alkotás igazodjon ehhez a gondolatisághoz. Bár a belső tűzfalra kerülő festmény egy közismert irodalmi művet elevenít meg, témaválasztásával szintén a környék velünk élő történelmi múltját idézi fel.”

Legyen ez egy Színes Város

A megvalósításhoz és a megfelelő alkotás kiválasztásához Magyarország elsőszámú tűzfalfestéssel és köztérszínesítéssel foglalkozó szervezete, a Színes Város segítségét kértük.

A Színes Város Csoport az ország első tűzfalfestő csoportja, amely az elmúlt közel 13 évben 60.000 négyzetméternél is több tűzfalat színesített ki itthon és külföldön egyaránt.

„Molnár Ferenc az egyik kedvenc íróm volt mindig is, ahogy az a korszak szintén, amelyről írt, viszont a Pál utcai fiúk és a Liliom mellett sok jó, és talán kevésbé ismert elbeszélését szeretem, ilyen az Andor, az Egy pesti leány története, vagy éppen Az éhes város. Ezért is volt igazán szerethető ez a projekt számunkra, mert az ismeretterjesztés is a része.” – avat be a projekthez fűződö személyes motivációjába Flór Péter, a Színes Város Csoport főtitkára.

A felhívásra a felkért művészek friss és kreatív pályázatokat adtak be, melyek közül szinte bármelyik remek választás lett volna, a döntés ugyanakkor szinte azonnal megszületett.

„Számos pályázatban vettünk már részt, akár kiíróként, akár kivitelezőként az elmúlt évek során, ezúttal a szponzor Cordia felkérése arra irányult, hogy zártkörű pályázatot írjunk ki, amelyen Buzás Aliz illusztrációja bizonyult a legjobbnak.”

Az alkotó

Buzás Aliz 1990-ben született, 2013-ban diplomázott a MOME tervezőgrafika szakán, de már középiskolában is ezt a szakmát tanulta Szegeden. Kicsi gyerekként is teljesen egyértelmű volt számára, hogy grafikus akar lenni. Valóra is váltotta álmát: szabadúszó illusztrátor lett, aki szeret kísérletezni a formákkal, mintákkal és színekkel. Mániákusan rajzol kávézókban, baráti találkozókon, éttermekben filcekkel és ipad-del is. Rajzaival szeretné megmutatni, hogy milyen színesnek, játékosnak látja a világot. Kapott már felkérést a Közlekedési Múzeumtól, a Facebooktól és a Washington Post-tól is. Vonzza az újdonság, szeret új dolgokat kipróbálni, de témaként gyakran visszatér a városi közlekedéshez, az építészet és az ember kapcsolatához.

Ismerd meg az alkotót:

Buzás Aliz, illusztrátor

https://alizbuzas.com/
https://www.instagram.com/alizbuzas/
https://www.behance.net/alizbuzas

reka7655_2 1
exit_intent_bg-scaled